1. Felér egy meditációval
Ha már túl van a gyakorló fázison és a kisujjából rázza ki az egészet, akkor a horgolás vagy kötés úgy le tudja csillapítani az elméjét, mint a meditáció vagy a jóga. Mivel kötögetés során nagyrészt ugyanazokat az öltőmozdulatokat ismételjük, így lehetőségünk van kikapcsolni és rábízni a munkát az izommemóriára.
„Nem egy olyan önsegítő könyvet olvastam, aminek mondanivalója az volt számomra, hogy a hiba csakis bennem van, nem a környezetemben. Ez még inkább aláásta az önbizalmam, mígnem rákattantam a kötésre és a blogírásra, ami segít pozitív módon felhasználni az energiámat – ahelyett, hogy az ismerőseimet kergetném az őrületbe. Úgy érzem, ez már inkább egyfajta terápia, mint pusztán hobbi” – vallja a The Knitting Neurotic blog szerzője, egy szorongásos zavarban szenvedő nő.
Az Eat Weight Disorders című folyóiratban megjelent kisebb, 38 főre kiterjedő tanulmány szerzői pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az evészavarral küzdő nők állapotára is jó hatással van, ha elmerülnek valamilyen textilmunkában. A kreatív hobbik bizony, sokat segítenek abban, hogy ne gondoljunk addikcióinkra.
2. Fejleszti a motoros funkciókat
Az emberi agyban mintegy 80 milliárd idegsejt működik, amelyek bonyolult hálózatokat alkotva kontrollálják a mozgást és emlékeket hoznak létre. Az új készségek elsajátítása, a társas interakciók vagy a fizikai aktivitás pedig mind hozzájárulnak ezen idegi kapcsolatok megfelelő működéséhez, amivel hosszú távon megőrizhető agyunk egészsége.
Akárcsak egy hangszer megszólaltatása, a kötés is egy igen összetett folyamat, ami egyszerre szinte minden agyterületet stimulál: a frontális lebenyt, amely a belső információk (jutalom, motivációk) feldolgozásért, a figyelemért és a tervezésért felel; a szenzoros információkat és a térbeli tájékozódást irányító fali lebenyt; a nyakszirti lebenyt, ami a vizuális információkat dolgozza fel; a temporális lebenyt (emlékek tárolása, tolmácsolás, idegen szavak jelentése); és a kisagyat, ami a pontosságot és a mozgásidőzítést koordinálja. Éppen ezért segít a kézimunkázás a Parkinson-kóros betegeknek motoros funkcióik javításában úgy, hogy közben elvonja a figyelmet más fájdalmas tünetekről. „A fájdalom nem abból a pontból ered, ahol éppen érezzük azt, hanem az agyunkból – azáltal, hogy az a különböző testrészektől érkező jeleket feldolgozza. De mivel agyunk nem tud egyszerre két ilyen megerőltető feladatra fókuszálni, így a kötés szó szerint eltereli a figyelmet a fájdalomérzetről” – állítja Betsan Corkhill, a Stitchlinks alapító-igazgatója.
3. Késlelteti a demenciát
De nemcsak a motoros funkcióknak és a hangulatunknak tesz jót, ha összekötjük a kellemest a hasznossal. Egy a Mayo Klinika által végzett kutatás szerint például azoknál az 50 és 65 év közötti nőknél és férfiaknál, akik fiatalabb korukban kezdtek el kötni – és később is folytatták azt –, 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye – azokkal szemben, akik nem végeztek ilyen vagy ehhez hasonló szabadidős tevékenységet.
A neurológusok azt találták, hogy az intenzív figyelmet igénylő kreatív feladatok úgynevezett természetes dopamintúltengéshez vezetnek, ráadásul mivel a kézimunkázás segít a kognitív képességek fejlesztésében, késlelteti a demencia tüneteit is. A kötés számos olyan agyterület működését serkenti – többek között a figyelemért és a memóriáért felelős területeket -, amelyeket kimondottan érint az időskorral járó elbutulás. Jó hír, hogy a kötésnek, horgolásnak és hímzésnek is vannak különböző nehézségi szintjei, így az előrehaladott állapotban lévő betegek kezdhetnek egyszerűbb mintákkal, míg azok, akiknél csak a kezdeti tünetek mutatkoznak, nagyobb kihívást jelentő mintákkal is próbálkozhatnak.
4. Jó közérzetet biztosít
Az Észak-Arizonai Egyetem jóléti laboratóriumának professzorát, Ann Futterman-Colliert is kimondottan érdekli a textilterápia (szövés, csipkeverés, varrás, kötés) hangulatjavító hatása. Kísérletében 60, különböző mértékű stressztől szenvedő nő vett részt, akiket a szakértő véletlenszerűen három csoportba osztott és különböző feladatokkal bízta meg őket: textilekkel foglalatoskodhattak, írhattak vagy meditálhattak, miközben Futterman-Collier és munkatársai az alanyok aktuális kedélyállapotát vizsgálták. A mérést nem szubjektív benyomásokra, hanem fiziológiai mérésekre alapozták: nyálmintákat vettek, megfigyelték a résztvevők szívritmusát, és igyekeztek meghatározni a nők stressz-szintjeit, illetve azok változását. Ezután összehasonlították a három tevékenység – kötés, írás, meditálás – során a stresszcsökkentés eredményességét. Kiderült, hogy a kézimunkás csoport hangulata és közérzete lényegesen jobbnak mutatkozott, illetve ezek a nők sikeresebben küzdöttek meg a rájuk törő negatív gondolatokkal.
Futterman-Collier következtetései egybeesnek Betsan Corkhill fizioterapeuta kutatásainak eredményeivel, aki szerint „a kötés jelentősen csökkenti a szorongás mértékét és a pánikrohamok előfordulásának gyakoriságát. Az összehangolt mozdulatsor sokszori ismétlése hatalmas agykapacitást igényel, így logikus, hogy minél több kapacitást fordítunk egy ilyen komplex feladatra, annál kisebb tere marad a rossz gondolatoknak” – magyarázza a szakértő.
Egy 2013-ban készült felmérés során 3500 önként jelentkezőt kérdeztek arról, hogy hogyan érezték magukat egy alkalom kötés után. A válaszadók több mint 80 százaléka határozottan boldogabbnak írta le aktuális kedélyállapotát. A kötés egyébként nem kizárólag nőknek javasolt elfoglaltság, hiszen a férfiakra is ugyanolyan hatással van. Sok terapeuta hatékony dühkezelési technikaként is alkalmazza a kézimunkázást.
5. Dopamin- és szerotoninbomba
Az agyunkban termelődő dopamin hozzájárul a boldogságérzet, a motiváltság és a figyelem megtartásához is. Jó kis dopaminlöketet ad például az alvás, a testmozgás, a szex, az evés vagy valamennyi kreatív tevékenység. Vannak gyógyszerek, amelyek növelik a dopaminszintet, de a legjobb a természetes megoldás: saját alkotásunkért cserébe dicséretet és bókokat, sőt még megrendeléseket is kaphatunk.
De ez még nem minden. Dr. Barry Jacobs, a Princeton Egyetem neurológus professzora megállapította, hogy az ismétlődő mozdulatok növelik az állatok szervezetében a szerotonin felszabadulását, ami hozzájárul a nyugodt hangulat és a jó közérzet kialakulásához. Nem véletlenül ringatjuk a síró csecsemőket a bölcsőben, vagy magunkat a hintaszékben ülve…
Kötés = szemtorna = jobb memória
Gondolta volna, hogy a fürge szemmozgás is jót tesz a léleknek? Azok a terapeuták figyeltek fel erre, akik EMDR-t (Szemmozgás Deszenzitizálás és Újrafeldolgozás) alkalmaznak a traumát átélt áldozatok kezelésekor. A szemgolyók ide-oda mozgatása egy energiát adó, hatékony jógagyakorlat is és mivel kötögetés során szemünk jobbra-balra ugrál, nem csoda, hogy ilyenkor megnyugszunk és jól érezzük magunkat. A Manchester Metropolitan Egyetem kutatói szerint ráadásul napi 30 másodperc szemtornával a memória is növelhető – akár tíz százalékkal!
Ha eddig úgy gondolta, hogy a kézimunkázás túlságosan ódivatú elfoglaltság, sőt csak időpazarlás, és még tehetsége sincs hozzá, akkor jobb, ha tudja, hogy nem nagy ördöngösség a kötögetés, és igenis menő saját kézzel készített holmikban járni. Itt az ideje tehát leckéket vennie a tapasztaltabb ismerősöktől, így legalább nem kell karácsonyi ajándékokra vadásznia, csak egy-két méretet vennie, hogy igazán személyre szóló meglepetéssel kedveskedhessen a családnak. A munkafolyamat alatt pedig egyszerűen élvezze a horgolás vagy kötés jótékony hatásait!
Forrás: Divany.hu